Frappáns, figyelemfelkeltő cím, ehhez illő beköszöntő zene, és egy név, mely kapásból háromszor is elhangzik: Esterházy Péter. Külön érdekesség tehát, hogy az író szerepet kap a darabban, sőt saját szerepét önmaga jeleníti meg. Ez talán még hatásosabb lett volna, ha rá tudok jönni, hogy melyik szerep, illetve melyik hang az íróé, ezt azonban a második rész végére is csak erősen gyanítottam. Ahogy az egész történetet, és a cselekményt is. A szereplők feltűnnek, majd eltűnnek, számomra teljesen összefüggéstelenül, és ha fel is teszem, hogy az egésznek kellett legyen valami mondanivalója, mégsem tudnám megfogalmazni, mi volna ez a lényeg, mi az a téma, amiért az egész hangjáték megszületett.
Annyi biztos, hogy Joseph Haydn a főszereplő, azaz fő téma, vagy fogalom, akit, amit a darab körbejár. Egy drámában jelenik meg („színház a színházban”), melynek instrukcióit mindig más szereplő adja. Találkozunk Haydn édesanyjával, egy Angyalnak nevezett valakivel, egy frenológus házaspárral, egy herceggel, kinek Haydn dolgozik, egy énekesnővel, egy inassal, sőt még Mozarttal is. No meg, ahogyan említettem, Esterházy Péterrel. Hogy a szereplők milyen kapcsolatban állnak egymással még követhető, cselekedeteikben és a történetben azonban nincsen sok logika. Persze ez a kuszaság is megfelelő lenne mélyebb gondolatok megjelenítéséhez, ha volnának. A karakterek nem egyszer önálló életre kelnek, beszólogatnak, trágárkodnak, ahogy ez egy modern műhöz illik. És itt sejlik fel az alapötlet: helyezzünk egy klasszikus történetet, egy klasszikus korból jelen környezetbe. Haydn korát az őt alakító Benedek Miklós jellegzetes hangja, és beszédstílusa jeleníti meg, valamint a komolyzenei betétek. Kortársainkat pedig leginkább Angyalban és Haydn édesanyjában ismerhetjük fel. Legalább ez érthető.
Egy bécsi klasszikusról szóló hangjáték lejátszása a zene világnapján szinte magától értetődő, mégis, talán jobb lett volna, ha ebben a két órában Haydn zenéjét hallgathatjuk.
Egy ötös skálán kettesre értékelném (2/5).
Harminchárom változat Haydn-koponyára 1-2. rész
Esterházy Péter hangjátéka
Elhangzott a Bartók Rádión 2012. október 1.
Szereposztás:
Haydn: Benedek Miklós
Angyal: Ilyés Róbert
Herceg: Kálid Artúr
Haydn anyja: Lázár Kati
Rosenbaum, frenológus: Kardos Róbert
Therese, a felesége: Parti Nóra
Polzelli, énekesnő: Réti Adrienn
Antonio, a férje: Gados Béla
Bernhard, inas: Dévai Balázs
Mozart: Telekes Péter
Az éj királynője: Kolonits Klára.
Az énekesnők: Dobos Kata, Farsang Emese, Gavaldi Vivien, Kovács Zsuzsanna, Mórocz Adrienn és Tóth Zsófia.
Esterházy Péter szerepében: Esterházy Péter
Zenéjét Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Esterházy Pál témáinak felhasználásával Dinyés Dániel írta.
A zenekar tagjai:
Berán Gábor, Bizják Gábor, Bokor Pál, Csoma Ágnes, Horváth Béla, Rácz József, Takács Ákos és Tömösközi László.
Vezényel: Dinyés Dániel
Rádióra alkalmazta: Szabó Borbála
A felvételt Buczkó Gábor és Kulcsár Péter készítette.
A rendező munkatársa: Kálmán János.
Dramaturg: Turai Tamás
Rendezte: Göttinger Pál (2012)
Az ősbemutató a Bárka Színházban volt 2009. december 18-án.
A rádióváltozat 2012-ben készült.
Utolsó kommentek