Ki lehet a legjobb barátja egy tizenhárom éves visszahúzódó fiúnak? A legtöbbnek talán egy másik 13 éves fiú, de olyan eset is előfordul, amikor ez a barát egy hős. Valaki, akire a kamasz fel tud nézni, aki rendet tesz, ha baj van, egy idősebb, hősies férfi, ebben az esetben a Piros vadász.
Egy negyvenöt éves férfi visszaemlékezéseit halljuk, aki 1951-be e visz el, abba az időszakba, amikor egy bakterházban élt, egyházi iskolába járt, és álmodozott. Legjobb barátja tehát a Piros vadász, aki olykor-olykor meglátogatta, és akinek legfőbb ellensége Melák volt. Vadászokról, katonákról, és Melákról a „való életben” lezajlott párbeszédekben is hallunk, de a Piros vadászt csak ez a fiú ismeri, és igyekszik ezt titokban is tartani.
A kortárs fiúkkal való összetűzések, a szülők problémái a szocializmusban, az iskolai lét egyes jelenetei mind megjelennek emellett a képzeletbeli világ mellett, de egy összefüggő történet nem rajzolódik ki. Az elbeszélő felnőtt férfi a hangokra emlékszik vissza, melyek meghatározóak számára, ez is érdekes, de nem értem a mondanivalóját. Tulajdonképpen egy 50-es évekbeli kamasz meseszerű világába nyerünk betekintést, ahol a legtöbb helyzet lehetséges, úgy, mint a verekedés, vagy akár a fantázia-barát, ez egy életkép, mely azonban nem sok különösebb mondanivalót hordoz. Életszerűvé teszik a jeleneteket a térhatást minden esetben elérő hangok. A darab mégis egy kissé lapos.
Talán a történet túl egyszerű, talán nincs is történet. Kedves, és élvezhető, de ennél sajnos nem több, ezért ötből háromra értékelném.
5/3
Szereplők: Szakácsi Sándor, Láng Balázs, Sinkovits Imre, Szirtes Ádám, Bereg Kati, Vajda László, Haumann Péter, Inke László, Rajhona Ádám, Miklóssy György, Csöre Gábor.
Dramaturg-szerkesztő: Solténszky Tibor
Zenei rendező: Kutassy Ferenc
Rendező Varga Géza (1984)
Utolsó kommentek