Szoftpornóval átitatott éjjeli duruzsulás altatónak – röviden így lehetne megfogalmazni az éppeni díván-epizódot. Ismerve a sorozat koncepcióját, már meg sem lepődünk, nem csalódunk az elvárásainkban, azok ugyanis nem voltak. A Nyugat-keleti díván, már beláttuk, nem az, ami: nem rádiójáték, sokkal inkább hangoskönyv. Annak persze egészen ügyes, jól elhelyezett felcsendülő dallamok a szólót olvasók egy-egy sora mellett. Mindössze ennyi a dramaturgia. Nem ördöngösség, nem is borzasztó, márha nem várunk hangjátékot. De miért is várnánk hajnali egykor... Mély és nehezen követhető, labirintusszerűen elaltató szöveget kapunk, Szentkuthy Prae-jét, éjjeli bagoly legyen a talpán, aki fel is fogja, amit hall. Arra talán persze jó, hogy kedvet kapjon a hallgató ahhoz, hogy nappal is találkozzék a szöveggel. Meg, amint már mondtam, altatónak...
Prae
"Nem ezt; nem ezt! Minden gondolat, minden igazság csak egy semleges vakfal, gátló tejüveg és értelmetlen választóréteg T. két szomjazott és hajszolt "valósága" között: élete és álmai között.
Ha ennek az egész iratnak Prae a címe: szól-e hát a Prae arról, amiről akar? Nem. Meg se közelíti önmagát. Ugyanaz történik itt, mint az aggályosan gyónóknál: ahogy kiejtik a bűn nevét, helyét, számát, rögtön hazugságnak érzik, mert oly szokatlan az "igazság" korlátolt légköre az "élet" végtelenre feszült semmije után." (Szentkuthy Miklós: Prae, 1934)
2/5
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Turai Tamás (2003)
Kossuth Rádió, 2012. 12. 09. 1:05
Elérhető a Magyar Rádió Hangtárában.
Utolsó kommentek