Az öreg hal és a tenger
Az öreg halász és a tenger című Hemingway-alkotás után adja magát az ötlet, hogy az ennek analógiájára készült Vámos Miklós - hangjátékot is meghallgassam. Kiváncsisággal, várakozással telve - vajon mit lehet még kihozni ebből a történetből? Ráadásul ilyen címmel?!
A hangjáték két színtéren játszódik: víz alatti és víz feletti világ szereplőinek egymásról és környezetükről, az életükről vallott gondolatait hallhatjuk. A helyzet komikuma maga a téma. Vajon mit gondolhat a hal a horog végén? A horgász és a hal nem ellenségek, legfeljebb ellenfelek lehetnek. De van valami közös is a párharc szereplőiben: a közös élettér, amelynek egyenrangú szereplői – egyik a másik nélkül mit sem ér.
A fantáziadús hangeffektekkel tarkított vízi világban az öreg hal heroikus küzdelmet vív, és győz. A halász vele szemben veszít, de furcsa módon nem bánkódik. Lehet, hogy a vízi élettér teszi, de van valami közös bennük. Az íratlan törvények ismerete, egymás –majdnem-hogy –tisztelete sugárzik az öreg halász szavaiból. Mi lehetett volna, ha …? A lehetséges következményeket felmérve az öreg halász megelégszik azzal, hogy „majdnem” kifogta élete nagy halát, a hazaszállítás bonyodalmaitól pedig megmenekült.
Az öreg hal filozófikus érettséggel foglalja össze tapasztalatait a végén: „A történteket nem szabad elfelejtenem, még szerencse, hogy itt a kötél a számban”.
És a végén a válasz egy újabb kérdés: miért nem jutott ez már másnak is eszébe, ilyen formában újragondolni a klasszikust?
Írta: Vámos Miklós
Szereplők: Gábor Miklós, Mádi Szabó Gábor, Benkő Péter
Rendezte: Barlay Gusztáv
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Magos György
A felvétetlt készítette: Stul Béláné, Váci Györgyné
Készült: 1979.
Értékelés: 4/5
Utolsó kommentek