Az ösztönös kukucskálás, a személyességbe való betekintés… Valljuk be, mindannyiunkat mozgat valamennyire. Itt persze nem a valóságshow-k nézését kívánom igazolni. De a napló, és levélregények népszerűségét igen. Ha kitalálta szereplőről van szó, már az is közelebb kerül hozzánk egy egyes szám első személyű narrációval. De ha még olyasvalakinek az életébe tekinthetünk bele, aki ismert, nagy hírű reprezentatív figura, az méginkább megragadhatja érdeklődésünket, képzeletünket.
Erre alapozott, nem is rossz taktikával, Markovits Ferenc, aki Csehov szerelmes leveleit alkalmazta kedves, derűsen hallgatható rádiójátékká. Nem nyúlt mellé: az írók szerelmei mindig divatos téma. Ráadásul energiatakarékos munka ez: adódik ugyanis egy levél, és egy válasz, esetleg egy levél másnak a másik levelezőpartnerről… Elhatárolt szövegek, műfajukból adódóan rendeződnek párbeszéddé, nem kell hát dramaturgiai körmöntfontságokkal bíbelődni. Puritán az egész rendezés: felolvasott levelek, manír, zene és minden egyéb nélkül. (Persze, hazudok: egy-egy levéltömb elválasztásánál felzeng néhány andalító klasszikus taktus, ahogy az ilyenkor dukál.) Igazából: nem rádiójáték. De kellemes, örömmel hallgatható. Igaz, ez leginkább a két felolvasó Gálffi László és Györgyi Anna érdeke. No meg Csehové. De jó ez így, mert nem akar több lenni, mint ami. Levélmonológok. A többi néma csend.
Régió rádió
2012. 11.18. vasárnap, 13:12
Csehov szerelmei
Levelezés (részletek)
Fordította: Radnai Anna és Tussingerné Szilotina Szvetlána
Felolvassa: Gálffi László és Györgyi Anna
Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc (2002)
Elérhető a Magyar Rádió Archívumában.
3/5
Utolsó kommentek