Az alapötlet jól ismert és viszonylag egyszerű: az állandóan bajba kerülő, vehemens főhőst barátja valamilyen úton-módon mindig megmenti, és a tanulság szükségszerű kimondása után jót nevetünk az egészen. Esetünkben két lóról van szó: a főhős a folyton galibát okozó, féktelen Kósza, barátja és megmentője pedig a megfontoltabb, két (illetve négy) lábbal a földön álló Csoda.
Czigány Zoltán meséje azonban jóval több ennél. Először is, Kósza van olyan leleményes, hogy ha úgy adódik, megmentse saját magát (de azért néha kénytelen beismerni, hogy itt csak a csoda segíthet). Másodszor: nem szájbarágós. Feltételezi, hogy a hallgató, legyen bármilyen fiatal, rendelkezik annyi intelligenciával, hogy megértse a mondanivalót. Azért a tanmese-jelleg és az oktató szándék nem tűnik el teljesen, de inkább kedvesen, mint zavaróan van jelen. Ne felejtsük el, a darab elsősorban azoknak készült, akiknek teljesen természetes, ha egy ló gond nélkül beszédbe elegyedik az emberekkel, boltot vezet, vagy épp ellátogat a Marsra. A készítők azonban az idősebb korosztályra is gondoltak; a nyelvi játékokkal teli, bravúros, szellemes, szarkasztikus humorú szöveg mindenki számára tud nyújtani valamit, amin elgondolkodhat, vagy egy jót nevethet. Für Anikó bájos, régi időket felidéző mesemondásában pedig még egy csipetnyi paródiát is felfedezni véltem.
A hangjáték semmiféle zaj- vagy zörej-bejátszást nem alkalmaz, a légytől a malacig, a vödörtől a ketchupig, a Zsigulitól az űrhajóig mindent az Örkény Színház három művésze játszik el, pusztán hanggal. Feladatuk pedig akad bőven; ha épp nem a tárgyak vannak főszerepben, akkor is duruzsol valami háttérben. Mácsai Pál zseniális ötlete élőbbé, játékosabbá teszi a darabot; az „effekthangok” sokszor remek humorforrásként is szolgálnak. Az emberi hangon megszólaló színészek alakítása is legalább ennyire bravúros és karakteres, élvezet volt végighallgatni.
Értékelés: 5/5
Csoda és Kósza
Czigány Zoltán meseregényét rádióra alkalmazta: Vágó Péter
Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik: Darvas Ferenc
Szereplők:
Mesélő - Für Anikó, Csoda - Csuja Imre, Kósza - Gálffi László, Sajó bácsi - Végvári Tamás, Gyöngyi néni - Pogány Judit, Pizzériás - Mácsai Pál, Emma - Kerekes Éva, Miniszter, rabló - Debreczeny Csaba, Lila ruhás nő - Hámori Gabriella, Trabantos nő - Kerekes Viktória, Járókelő - Kálmán János
Boltos a Marson, kisfiú, wartburgos vevő, zsigulis és utasa, valamint tücsök, légy, dongó, kabóca, bagoly, malac, varjú, lópata, szél, eső, vödör, serpenyő, fémhulladék, cirokseprű, liszt, kenőolaj, só, paprika, ketchup, zenekar, sziréna, állami Mercedes, traktor, űrhajó, marsi légkör, útépítőgép, Fokker repülő, Wartburg, Trabant, Zsiguli, Csepel teherautó - Friedenthal Zoltán, Máthé Zsolt, Takács Nóra Diána
Technikai munkatárs: Kulcsár Péter
A rendező munkatársa: Kálmán János
Dramaturg: Palotás Ágnes
Rendező: Mácsai Pál (2009)
Utolsó kommentek